Hogyan töltsük ki a csomagolási adatokat az ESG-jelentésben? Útmutató szakértőktől a buktatók elkerülésére és az auditálásra

Az elmúlt időszakban több gyártóüzemet és nyomdát is meglátogattam, és azt vettem észre, hogy mindenki ugyanazon aggódik: a márkák folyamatosan a csomagolások életútjáról kérnek adatokat

A háttérben az húzódik meg, hogy a tajvani tőzsdén jegyzett vállalatokat és nagy márkákat arra kötelezik, hogy ESG-jelentéseikben érdemi adatokat tegyenek közzé a csomagolásról

Jelenleg a leggyakrabban alkalmazott szabványok a GRI 301 (Anyagok) és a GRI 306 (Hulladék) alapvető keretrendszerei

Ezt nem lehet csak úgy egy véletlenszerű számmal letudni; a jelentés kifejezetten kéri az alapanyagok össztömegét, az újrahasznosított anyagok arányát, valamint a csomagolási hulladék mennyiségét és kezelési módját

A probléma az, hogy a legtöbb kis- és középvállalkozás (KKV) nem rendelkezik standard folyamattal az anyagok súlyának mérésére, sőt, még a beszállítók sem tudnak hivatalos igazolást adni az újrahasznosított tartalomról

Ez az információs szakadék a lánc eleje és vége között sok márkát abba a kínos helyzetbe hoz, hogy nincs mit beírnia a jelentésbe

A szerteágazó termékportfóliókkal szembesülve a legrosszabb, amit tehetünk, ha rögtön mindent egyszerre akarunk leltározni; ez garantáltan káoszt okoz a gyártási csapatnál

Általában azt javaslom az ügyfeleknek, hogy kezdjék egy „minimálisan életképes auditfolyamattal” (MVP), és egyetlen népszerű termék csomagolási BOM-listáját (Anyagjegyzék) használják kiindulópontként

A gyakorlati munkában az első lépés a csomagolási szintek pontos elkülönítése, ami közvetlenül meghatározza az adatok kategorizálásának pontosságát

・Elsődleges csomagolás (Primary): A termékkel közvetlenül érintkező belső réteg, például kozmetikai üveg vagy élelmiszer-vákuumcsomagolás

・Másodlagos csomagolás (Secondary): Az üzleti polcokon való megjelenítéshez vagy az elsődleges csomagolások csoportosításához használt díszdobozok és kartonhüvelyek

・Szállítási csomagolás (Tertiary): A legkülső réteg, mint a hullámkarton dobozok, raklapfóliák és ragasztószalagok

Miután ezt a három szintet tisztáztuk, egyesével kérjük el a beszállítóktól az egyes rétegek pontos súlyára és összetételére vonatkozó adatokat

Ha ezt az egy terméket végigvisszük a folyamaton, a többi termékvonalra való kiterjesztés már sokkal könnyebb lesz

A gyakorlatban gyakran látom, hogy a márkák összekeverik ezt a két fogalmat: az „újrahasznosítható dizájn” és a „ténylegesen újrahasznosított anyag” között óriási a különbség

A GRI 306 keretrendszerében nem elég csak azt állítani a jelentésben, hogy a csomagolás anyaga újrahasznosítható; be kell mutatni a hulladék tényleges kezelési módját is

Ez teljesen összhangban van az EPR (Kiterjesztett Gyártói Felelősség) szabályozások szellemiségével; a lényeg az, hogy a végponti újrahasznosítási rendszer képes-e ténylegesen feldolgozni a csomagolásodat

Egyes kompozit anyagok elméletileg újrahasznosíthatók, de a meglévő válogatóközpontok automatizált gépsorain egyszerűen kiszűrik őket, és szemétként égetik el

Ezért kulcsfontosságú már korán tisztázni, mi a csomagolóanyag valós sorsa a piacon; nem ragadhatunk le a laboratóriumi környezetben megfogalmazott környezetvédelmi ígéreteknél

Az ESG-jelentések írásakor a legnagyobb veszély az, ha véletlenül átlépjük a zöldrefestés határait, ami komoly károkat okozhat a márka hitelességében

Újra és újra figyelmeztetem az ügyfeleket: harmadik fél általi hitelesítés nélkül tilos a jelentésben vagy bármilyen marketinganyagban azt állítani, hogy valami „100%-ban fenntartható csomagolás”

A világos definíciók és objektív bizonyítékok nélküli jelzők a mai szigorú megfelelőségi ellenőrzések mellett komoly kockázatot jelentenek

A helyes eljárás az adatok őszinte bemutatása; még ha az újrahasznosított anyag aránya jelenleg csak 10%, az is biztonságosabb, mint az üres, zöld ígéretek

A csomagolási megfelelőséget a megrendelések előfeltételeként kell kezelni, és a belső anyagadatbázis korai kiépítése az egyetlen biztos út a beszállítói együttműködés fenntartásához

・A GRI 301 és 306 keretrendszernek való megfelelés érdekében kezdje egyetlen népszerű termék BOM-listájával, hogy felépítse a minimálisan életképes auditfolyamatot

・Szigorúan különítse el az elsődleges, másodlagos és szállítási csomagolásokat, és rétegről rétegre kövesse nyomon a pontos anyagsúlyt és összetételi arányt

・Ismerje fel a különbséget az újrahasznosítható dizájn és a tényleges újrahasznosítás között, és biztosítsa, hogy a csomagolóanyag valóban feldolgozható a végponti hulladékkezelő rendszerekben

・Kerülje a harmadik fél által nem hitelesített abszolút környezetvédelmi állításokat, és használjon valódi leltári adatokat a homályos zöld szlogenek helyett a zöldrefestés elkerülése érdekében

Az ESG-jelentésekben történő csomagolási adatszolgáltatás lényegében átformálta a nyomdaipari beszállítói lánc versenyfeltételeit

A nyomdai gyártás és a design oldaláról nézve a saját anyagadatbázis korai kiépítése és a részletes csomagolási életút aktív biztosítása közvetlenül meghatározza, hogy megkaphatja-e egy nagy márka hosszú távú szerződését

A márkák oldalának pedig a csomagolási súly és az újrahasznosítási arány begyűjtését a beszerzési standardok kötelező részévé kell tennie

Csak akkor lehet érdemben csökkenteni a megfelelőségi kockázatokat és a szervezetek közötti kommunikációs költségeket, ha ezek a kemény adatok a lánc minden pontján átláthatóvá válnak